Rengeteg
tehetséges és sikeres ember kerül a köztudatba. Ők többnyire a
szórakoztatóiparban vagy a művészetben jártasak. Festők, fotósok, írók, forgatókönyvírók,
operatőrök, színészek, műsorvezetők, énekesek, zenészek, táncosok, modellek, divattervezők,
divatikonok, sportolók, de még politikusok, ügyvédek és bűnözők is alkotják a
sztárok végtelen listáját. Szerepük nem csupán a szépség és a szórakozás
előidézésében merül ki: ők az átlagember példaképei tehetségüknek, (általában)
szépségüknek és gazdagságuknak köszönhetően. Sokan hajlamosak kiválasztani
közülük egyet – vagy akár többet is – és mind öltözködési és beszédstílusban,
mind életvitelben, mind életfelfogásban próbálják követni őket – hol sikeresen,
hol sikertelenül.
![]() |
Lady Gaga |
Sajnos néhány évtizede két újabb kör iratkozott fel a
sztárok listájára. Így például a botrányhősök manapság többet szerepelnek az
újságok címoldalán, mint azok a celebek, akik nemcsak életképesek, de meg is
dolgoznak a pénzükért, hiszen ők biztosítják a mai bulvárlapok megélhetését. Munkásságukra
polgárpukkasztással, beilleszkedési zavarukkal, konfliktuskeltéssel hívják fel
a figyelmet. Főbb képviselőik közé sorolható Lady Gaga, Britney Spears, Lindsay
Lohan, Larry Flynt, Marilyn Manson; de hogy a magyarokat se hagyjuk ki,
megemlíthetjük Fehér Anettkát vagy Benkő Dánielt. A másik újabb „faj”, ami a
botrányhősöket magába foglaló csoport is lehet, a – sztárvilágban – felesleges
emberekből áll. Ők ugyanúgy hívei a figyelemfelkeltésnek, ám ezzel nem a
tehetségükre irányítják rá a figyelmet – már ha nekik adatott olyan –, hanem
egyszerűen csak a figyelem középpontjában akarnak állni, pénzt teremteni a
média áldásos közreműködése által. Hogy kiemeljek néhányat: Paris Hilton,
Fekete Pákó, Gáspár Győző, valamint a valóságshow-k összes szereplője –
globálisan. A nép pedig valami okból kifolyólag kíváncsi rájuk, minősíthetetlen
megnyilvánulásaikat és életvitelüket minden további nélkül megfizetik és
támogatják.
A paradoxon
csupán abból adódik, hogy maga a sztár
(angol eredetű) szó csillagot, fényesen
világító csillagot jelent, azaz olyan emberekre vonatkozik, akik valami
maradandót alkottak munkájuk során. Így tehát a fent említett botrányhősök és
felesleges emberek téves elhatározásból hívatnak sztároknak.
![]() |
Kaká |
![]() |
Natalie Portman |
A magyar nyelvben a sztár
szót általánosságban a híresség szóra
ültetjük át, míg a médiakommunikációban a szereplő
kifejezést használjuk. A sztárokon belül elkülöníthetjük a világsztárokat –
mint Kaká: focista, Halle Berry: színésznő, Natalie Portman: színésznő –,
akiket az egész világon ismernek, valamint a szupersztárokat, akik a sztárok
között is kiemelkedő réteget képeznek – például Roberto Cavalli: divattervező,
Al Pacino: színész, Eva Longoria: színésznő, Beyoncé: énekesnő. E két csoport
tagjait azonban meglehetősen nehéz megkülönböztetni egymástól. Emellett
szupersztárként emlegetik Jézus Krisztust is. Életének megfilmesítése a Jézus Krisztus szupersztár címet kapta.
Azt, hogy ki lehet sztár, a világ adott erkölcsi
felfogása és a divat és az ideál határozza meg. A sztárok a média – és azon
belül is a televízió – feltűnésével fokozatosan vonultak be a történelem
színpadának csillogóbb területére. Legöregebb sztárnak kétségkívül Jézust
tekinthetjük, ám őt is csak a fogalom feltűnése utáni időkben soroltuk ide. A
huszadik századfordulóval apránként léptek be az emberek életébe. Általában
szépek, gazdagok és legfőképp tehetségesek voltak. Akkoriban ez utóbbi még
jelentősebb szerepet kapott, mint manapság – a kiemelkedő tehetség „belépőjegy”
volt a sztárvilágba.
![]() |
Charlie Chaplin |
![]() |
Lillian Russel |
A XX. század fordulója körül először még csak a
színészeket és színésznőket illették ezzel a jelzővel. A nők határozták meg a
kor szexszimbólumát, valamint a divatot – lehetett az öltözködésbeli vagy
erkölcsi. A mai sztárokétól jóval visszafogottabb életet éltek, csupán újabb
filmjeikkel, vagy éppen drága ruháikkal keltettek különösebb feltűnést,
melyekért az egyszerű, szerény körülmények között élő háziasszonyok nem is
nagyon áhítozhattak, hiszen okuk sem volt rá: az elektronikus média még nem
kapott főszerepet a köznapi életben. Ilyen, ma is emlegetett ikonok voltak
Lillian Russell és Jean Harlow. Férfiak között Charlie Chaplin, Errol Flynn
vagy Kirk Douglas volt kiemelkedő.
![]() |
Audrey Hepburn |
A század második felében léptek
színre azok a színészek, akiket lassan már egész Amerika – valamint lassan
Magyarország is – utol akart érni: Marilyn Monroe, Audrey Hepburn – akit a XX.
század legszebb nőjének választottak –, Elisabeth Taylor, Johnny Weissmuller,
de akadtak zenészek is, mint Bob Marley vagy Louis Armstrong. De a magyarok sem
merültek feledésbe. A magyar nőideálok közé tartozott Simon Böske, Zalatnay Sarolta
és Karády Katalin.
Mára nem
csak az erkölcs romlott és a szoknyák és nadrágok rövidültek: változott a
hajviselet, a smink, a testideál – ha a női nem is jelentősen, de a férfi annál
inkább. A sztárok divatikonokká váltak – amint Rihanna rikító vörösre festette
a haját, rajongótáborának nagy része rohanta meg a fodrászszalonokat hasonló
indíttatásból. De ez még csupán egy enyhe verziója az utánzásnak: vannak, akik
plasztikai műtéteknek is képesek alávetni magukat azért, hogy úgy nézzenek ki,
mint imádott példaképük. Így tehát nem csak a természet játszik közre abban,
hogy a sztárok újabb és újabb hasonmásait fedezzük fel.
Nem meglepő, hogy a nagy
divatmárkák forgalmazói is nem csupán modellek, de sztárok által is reklámozzák
ruháikat gondolván, hogy így nagyobb sikerre tehetnek szert – megalapozott
gondolat. Míg a fotósok csillogóbbnál csillogóbb képeket készítenek róluk, míg
a művészfotósok ellenállhatatlan kinézetet kölcsönöznek nekik, addig a
paparazzik is megdolgoznak a pénzükért: megmutatják a világnak az imádott
sztárok legkínosabb pillanatait, ezzel leleplezve egyszerű emberi mivoltukat.
Vannak, akik nem kíváncsiak a róluk készült negatív tartalmú, sokszor fiktív
elemeket tartalmazó cikkekre és lealázó fényképekre, de akadnak olyanok is,
akik pszichológusok pénztárcáját kövérítik emiatt. A sztárkép tehát a száz
évvel ezelőttihez képest jócskán változott. Ma már, hogy ismerjük a sztárok
gyarló énjét, kisebbek a szemünkben, mint a nagyszüleinkében voltak. De a mai
sztárnemzedék is hibás ebben a változásban: sokan közülük negatív feltűnést
keltenek, a bulvárpletykák pedig egyre szaporodnak.
![]() |
Céline Dion |
![]() |
Oprah Winfrey |
Szerencsére állnak előttünk még
követendő példák, akik a miénkhez hasonló vagy rosszabb körülmények közül
emelkedtek fel, váltak híressé – sztárokká, világ- és szupersztárokká. A
kanadai énekesnő, Céline Dion is közéjük tartozik Jennifer Lopezzel, valamint
Oprah Winfrey-vel együtt. Ők a mai napig nem felejtették el, honnan jöttek és
minden lehetséges módon támogatják a keserves sorsú, szerencsétlen embereket.
Ők alkotják sok más hírességgel együtt azt a csoportot, amelyből érdemes
válogatni a példaképeket illetően. Távol tartják magukat a botrányoktól,
munkásságukkal beírták magukat a történelem soraiba, tevékenységükkel embereket
segítenek, és adományaikkal életeket mentenek.
![]() |
Marylin Monroe bögre |
A sztárkultusz nemcsak a
médiában, hanem más ágakban is jelentős szerepet kap: a sztárok arcát ruhákon,
takarókon, párnákon, ajándéktárgyakon, bögréken, íróeszközökön, szinte
mindenhol viszontláthatjuk, akár Barbie-formában is. A nagyközönség őrült módon
képes lecsapni a legritkább, limitált darabokra és a minden második butikban
fellelhetőekre egyaránt.
A sztárság tehát egy szubjektív, relatív fogalom. Sztár kategóriába sorolhatjuk az erre a
névre érdemes és érdemtelen embereket egyaránt, ízlés szerint, akár pozitív,
akár negatív előítéletekből következően. Ismertségükhöz hozzájárul a technika
fejlődése, az internet sokoldalúsága, amely már mobiltelefonról is követhető. A
ma is élő kedvenceinket megtalálhatjuk a népszerű közösségi oldalakon, mint a
Facebook-on vagy legfőképpen a Twitter-en, követhetjük életük minden
mozzanatát. Emellett nem szabad elfelejtenünk, hogy mindenki egyéni, senki sem
véletlenül kapta azt a testet, azt a tehetséget, azt az életet, amit. Ne
akarjunk más bőrébe bújni, hiszen ez úgysem sikerülhet. Valósítsuk meg
önmagunkat, ne mást! Aknázzuk ki tehetségünket és egy kis szerencsével,
valamint rengeteg munkával lehet, hogy nemsokára mi is ott fogunk lépdelni a
vörös szőnyegen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése