2012. ápr. 22.

Földi csillagok

            A tehetség egy olyasféle áldás, ami mindenki számára megadatott. Van, aki a művészethez ért, van, aki az irodalomhoz, van, aki a matematikához és van olyan is, aki az elromlott gépek reparálásához. Mindenkiben bujkál egyfajta plusz, amit nagyobb mértékben birtokol, mint a környezete. Szerencsés ember az, aki ezt felfedezi magában és beépíti az életébe; még szerencsésebb esetben erre építi a karrierét – egy ilyen élet nem bukhat meg.

            Rengeteg tehetséges és sikeres ember kerül a köztudatba. Ők többnyire a szórakoztatóiparban vagy a művészetben jártasak. Festők, fotósok, írók, forgatókönyvírók, operatőrök, színészek, műsorvezetők, énekesek, zenészek, táncosok, modellek, divattervezők, divatikonok, sportolók, de még politikusok, ügyvédek és bűnözők is alkotják a sztárok végtelen listáját. Szerepük nem csupán a szépség és a szórakozás előidézésében merül ki: ők az átlagember példaképei tehetségüknek, (általában) szépségüknek és gazdagságuknak köszönhetően. Sokan hajlamosak kiválasztani közülük egyet – vagy akár többet is – és mind öltözködési és beszédstílusban, mind életvitelben, mind életfelfogásban próbálják követni őket – hol sikeresen, hol sikertelenül.
Lady Gaga
            Sajnos néhány évtizede két újabb kör iratkozott fel a sztárok listájára. Így például a botrányhősök manapság többet szerepelnek az újságok címoldalán, mint azok a celebek, akik nemcsak életképesek, de meg is dolgoznak a pénzükért, hiszen ők biztosítják a mai bulvárlapok megélhetését. Munkásságukra polgárpukkasztással, beilleszkedési zavarukkal, konfliktuskeltéssel hívják fel a figyelmet. Főbb képviselőik közé sorolható Lady Gaga, Britney Spears, Lindsay Lohan, Larry Flynt, Marilyn Manson; de hogy a magyarokat se hagyjuk ki, megemlíthetjük Fehér Anettkát vagy Benkő Dánielt. A másik újabb „faj”, ami a botrányhősöket magába foglaló csoport is lehet, a – sztárvilágban – felesleges emberekből áll. Ők ugyanúgy hívei a figyelemfelkeltésnek, ám ezzel nem a tehetségükre irányítják rá a figyelmet – már ha nekik adatott olyan –, hanem egyszerűen csak a figyelem középpontjában akarnak állni, pénzt teremteni a média áldásos közreműködése által. Hogy kiemeljek néhányat: Paris Hilton, Fekete Pákó, Gáspár Győző, valamint a valóságshow-k összes szereplője – globálisan. A nép pedig valami okból kifolyólag kíváncsi rájuk, minősíthetetlen megnyilvánulásaikat és életvitelüket minden további nélkül megfizetik és támogatják.
            A paradoxon csupán abból adódik, hogy maga a sztár (angol eredetű) szó csillagot, fényesen világító csillagot jelent, azaz olyan emberekre vonatkozik, akik valami maradandót alkottak munkájuk során. Így tehát a fent említett botrányhősök és felesleges emberek téves elhatározásból hívatnak sztároknak.
Kaká
Natalie Portman
            A magyar nyelvben a sztár szót általánosságban a híresség szóra ültetjük át, míg a médiakommunikációban a szereplő kifejezést használjuk. A sztárokon belül elkülöníthetjük a világsztárokat – mint Kaká: focista, Halle Berry: színésznő, Natalie Portman: színésznő –, akiket az egész világon ismernek, valamint a szupersztárokat, akik a sztárok között is kiemelkedő réteget képeznek – például Roberto Cavalli: divattervező, Al Pacino: színész, Eva Longoria: színésznő, Beyoncé: énekesnő. E két csoport tagjait azonban meglehetősen nehéz megkülönböztetni egymástól. Emellett szupersztárként emlegetik Jézus Krisztust is. Életének megfilmesítése a Jézus Krisztus szupersztár címet kapta.
            Azt, hogy ki lehet sztár, a világ adott erkölcsi felfogása és a divat és az ideál határozza meg. A sztárok a média – és azon belül is a televízió – feltűnésével fokozatosan vonultak be a történelem színpadának csillogóbb területére. Legöregebb sztárnak kétségkívül Jézust tekinthetjük, ám őt is csak a fogalom feltűnése utáni időkben soroltuk ide. A huszadik századfordulóval apránként léptek be az emberek életébe. Általában szépek, gazdagok és legfőképp tehetségesek voltak. Akkoriban ez utóbbi még jelentősebb szerepet kapott, mint manapság – a kiemelkedő tehetség „belépőjegy” volt a sztárvilágba.
Charlie Chaplin
Lillian Russel
            A XX. század fordulója körül először még csak a színészeket és színésznőket illették ezzel a jelzővel. A nők határozták meg a kor szexszimbólumát, valamint a divatot – lehetett az öltözködésbeli vagy erkölcsi. A mai sztárokétól jóval visszafogottabb életet éltek, csupán újabb filmjeikkel, vagy éppen drága ruháikkal keltettek különösebb feltűnést, melyekért az egyszerű, szerény körülmények között élő háziasszonyok nem is nagyon áhítozhattak, hiszen okuk sem volt rá: az elektronikus média még nem kapott főszerepet a köznapi életben. Ilyen, ma is emlegetett ikonok voltak Lillian Russell és Jean Harlow. Férfiak között Charlie Chaplin, Errol Flynn vagy Kirk Douglas volt kiemelkedő.
Audrey Hepburn
A század második felében léptek színre azok a színészek, akiket lassan már egész Amerika – valamint lassan Magyarország is – utol akart érni: Marilyn Monroe, Audrey Hepburn – akit a XX. század legszebb nőjének választottak –, Elisabeth Taylor, Johnny Weissmuller, de akadtak zenészek is, mint Bob Marley vagy Louis Armstrong. De a magyarok sem merültek feledésbe. A magyar nőideálok közé tartozott Simon Böske, Zalatnay Sarolta és Karády Katalin.
            Mára nem csak az erkölcs romlott és a szoknyák és nadrágok rövidültek: változott a hajviselet, a smink, a testideál – ha a női nem is jelentősen, de a férfi annál inkább. A sztárok divatikonokká váltak – amint Rihanna rikító vörösre festette a haját, rajongótáborának nagy része rohanta meg a fodrászszalonokat hasonló indíttatásból. De ez még csupán egy enyhe verziója az utánzásnak: vannak, akik plasztikai műtéteknek is képesek alávetni magukat azért, hogy úgy nézzenek ki, mint imádott példaképük. Így tehát nem csak a természet játszik közre abban, hogy a sztárok újabb és újabb hasonmásait fedezzük fel.
Nem meglepő, hogy a nagy divatmárkák forgalmazói is nem csupán modellek, de sztárok által is reklámozzák ruháikat gondolván, hogy így nagyobb sikerre tehetnek szert – megalapozott gondolat. Míg a fotósok csillogóbbnál csillogóbb képeket készítenek róluk, míg a művészfotósok ellenállhatatlan kinézetet kölcsönöznek nekik, addig a paparazzik is megdolgoznak a pénzükért: megmutatják a világnak az imádott sztárok legkínosabb pillanatait, ezzel leleplezve egyszerű emberi mivoltukat. Vannak, akik nem kíváncsiak a róluk készült negatív tartalmú, sokszor fiktív elemeket tartalmazó cikkekre és lealázó fényképekre, de akadnak olyanok is, akik pszichológusok pénztárcáját kövérítik emiatt. A sztárkép tehát a száz évvel ezelőttihez képest jócskán változott. Ma már, hogy ismerjük a sztárok gyarló énjét, kisebbek a szemünkben, mint a nagyszüleinkében voltak. De a mai sztárnemzedék is hibás ebben a változásban: sokan közülük negatív feltűnést keltenek, a bulvárpletykák pedig egyre szaporodnak.
Céline Dion
Oprah Winfrey
Szerencsére állnak előttünk még követendő példák, akik a miénkhez hasonló vagy rosszabb körülmények közül emelkedtek fel, váltak híressé – sztárokká, világ- és szupersztárokká. A kanadai énekesnő, Céline Dion is közéjük tartozik Jennifer Lopezzel, valamint Oprah Winfrey-vel együtt. Ők a mai napig nem felejtették el, honnan jöttek és minden lehetséges módon támogatják a keserves sorsú, szerencsétlen embereket. Ők alkotják sok más hírességgel együtt azt a csoportot, amelyből érdemes válogatni a példaképeket illetően. Távol tartják magukat a botrányoktól, munkásságukkal beírták magukat a történelem soraiba, tevékenységükkel embereket segítenek, és adományaikkal életeket mentenek.
Marylin Monroe bögre
A sztárkultusz nemcsak a médiában, hanem más ágakban is jelentős szerepet kap: a sztárok arcát ruhákon, takarókon, párnákon, ajándéktárgyakon, bögréken, íróeszközökön, szinte mindenhol viszontláthatjuk, akár Barbie-formában is. A nagyközönség őrült módon képes lecsapni a legritkább, limitált darabokra és a minden második butikban fellelhetőekre egyaránt.
A sztárság tehát egy szubjektív, relatív fogalom. Sztár kategóriába sorolhatjuk az erre a névre érdemes és érdemtelen embereket egyaránt, ízlés szerint, akár pozitív, akár negatív előítéletekből következően. Ismertségükhöz hozzájárul a technika fejlődése, az internet sokoldalúsága, amely már mobiltelefonról is követhető. A ma is élő kedvenceinket megtalálhatjuk a népszerű közösségi oldalakon, mint a Facebook-on vagy legfőképpen a Twitter-en, követhetjük életük minden mozzanatát. Emellett nem szabad elfelejtenünk, hogy mindenki egyéni, senki sem véletlenül kapta azt a testet, azt a tehetséget, azt az életet, amit. Ne akarjunk más bőrébe bújni, hiszen ez úgysem sikerülhet. Valósítsuk meg önmagunkat, ne mást! Aknázzuk ki tehetségünket és egy kis szerencsével, valamint rengeteg munkával lehet, hogy nemsokára mi is ott fogunk lépdelni a vörös szőnyegen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése