A következő címkéjű bejegyzések mutatása: harc. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: harc. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. aug. 5.

Szavakkal harcolni



(2011. december)

Kedves Jane Austen!

Bizton állíthatom, hogy a legnagyobb rajongóid közé tartozom. A te műveid kísérték végig a tinédzser korom - akár könyv, akár film formájában. Kész megnyugvást jelentenek ebben a pörgő, rohanó, de persze elsősorban mű világban. Mindig nagy örömmel tölt el, ha pár órára leülhetek és kikapcsolódhatok az angol humor és az előkelően megfogalmazott bonyodalmak által.

2013. júl. 19.

A metroszexualitás, avagy hogyan veszítsük el a Férfit egy évszázad alatt?

Charles Bartholomew alias Chuck Bass



Ajánlom a férfi nem fő kritikusának és egyben húgomnak, Annának.



Kiemelt naptári bejegyzések: fodrász, manikűrös, kozmetikus, kávé, céges megbeszélés, ruhavásárló-körút, szolárium, konditerem, drogéria – bevásárlólista: ránctalanító és hidratáló krém, púder, alapozó, parfüm, szemöldökcsipesz.

2013. jún. 20.

Ady Endre: Káin megölte Ábelt

            Vannak a világon olyasféle dolgok, melyekről mindenkiben kialakul egyfajta vélemény. Legyen szó szerelemről, háborúról, hazáról vagy akár hitről, az emberek bátran nyilatkoznak bármely nagy kaliberű témáról, befolyásolva ezzel a környezetüket. Ezt tette Ady Endre is: megosztotta mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket híres-hírhedt élete során szerzett, valamint kamatoztatta az otthonról hozott tudást és ismereteket.

2013. máj. 22.

Ki nevet a végén

               

                A fiatalság nem csupán bolondság. A fiatalság szenvedély, erő és dac. A fiatalság harc: harcol önmagáért, vérben izzik, hogy egy jobb világot lásson. A nagy forradalmak fiatalok tüzével kezdődtek, s az ő vérükbe torkolltak. A fiatal szív meglátja a világban a jót, a szépet, majd felszegett állal, büszkén harcol érte, míg végül a felnőtti elégikusság, a konformitás ki nem zsigereli.
                2013, Magyarország. Minden nap egy új kezdet és egy új vég. Monoton lépésekkel vonul dolgára munkás, igazgató, vén diák. A különbség csupán abban rejlik, hogy utóbbi zsenge szempillái alól feltekintve nem üveges szemmel bámul a végtelen egyformaságba, a mindenhonnan bűzölgő  hatalom fullasztó fellegébe. A diák tekintete csillogó, reménnyel teli.